A szakmai nap programjáról Rencsényi Beatrice élménybeszámolóját tesszük közzé.

2012. március 7-én Bicskén jártunk, a Batthyány kastélyban lévő Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban. A kastélyban már 1929-ben is árvaház működött. Ahogy azt házigazdánk, Tompa László igazgatóhelyettes úr igen találóan megfogalmazta, a kastély védte a gyermekeket, a gyermekek jelenléte pedig védte a kastélyt. Az intézmény fővárosi fenntartású, de az épület a magyar államé és műemlékvédelem alatt áll. 1990-ig csak lányok lakták, azóta koedukált, mára már az 1997-es gyermekvédelmi törvényben megfogalmazott igényeknek megfelelve lakásotthoni formában. Kilenc ilyen családias jellegű lakást alakítottak ki a kastélyban. Egy-egy lakásban 10-12 gyerek van, szobánként maximum négyen. A testvérek együtt vannak. Egy-egy lakáshoz öt nevelő tartozik.

A második világháborúig apácák látták el a nevelői feladatokat, ma már természetesen férfiak is vannak a nevelők közt. Minden év májusában nevelő - növendék találkozó van, ahová a ma már 60-80 éves növendékek is eljönnek és felelevenítik a régi napokat nosztalgiát idéző kakaó és fonott kalács mellett.

Az otthonban jelenleg 90 fő, 3-24 éves növendék van átmeneti vagy tartós nevelésben és utógondozottként. Az intézményben integrált munka folyik, fogadnak normál, különleges és speciális nevelési igényű gyermekeket is. Tartós nevelt, árva gyermek jelenleg csak egy van. A többiek átmeneti neveltek, akik családi diszfunkciók vagy problémás gyermeki magatartás miatt kerültek ide. A bekerülés folyamata a gyermekjólétihez érkező jelzéstől indul, és ha az intézkedések nem hozzák meg a remélt eredményt, akkor végül a gyermek érdekében a gyámhivatal döntésével kiemelik a családjából, és ha nem kerül nevelőszülőkhöz, akkor lesz otthona.

A Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonba a budapesti, helyileg az Alföldi utcában levő TEGYESZ-ből delegálják a gyermekeket. Az átmeneti nevelteknél minden évben felülvizsgálják, hogy visszatérhet-e a gyermek a családjához. A tapasztalat azt mutatja, hogy az átmeneti nevelés akár 6-8 évig is eltart. Minden gyermeket egyéni nevelési gondozási terv alapján látnak el és félévente beszámolási kötelezettségük van a gyámhivatal felé, a gyermek állapotáról, tanulmányi eredményéről, szülőjével való kapcsolattartásáról valamint arról, hogy történt-e valamilyen jogi lépés, amiben a gyámnak intézkednie kellett (pl. rendőrségi kihallgatásra kellett bekísérni, vagy vagyonának felhasználásra érkezett kérés a gyermek részéről – ilyen lehet pl. kerékpár vásárlása, ez ugyanis nem tartozik a kötelezően nyújtott ellátási körbe).

Az otthonban jelenleg 13 felnőttkorú fiatal van, köztük két egyetemista – akik betöltötték a 18-at. Így továbbra is az otthon lakói lehetnek. Az utógondozói ellátás 21 éves korig jár, de ha felsőfokú tanulmányokat folytat, akkor egészen 24 éves korig vehető igénybe a gondozás. Ugyanakkor az intézményben vannak 3-4 éves kisgyermekek is. Sok köztük a testvér, van ötös testvérsor is, és vannak féltestvérek is. A növendékek kb. 20%-ának börtönben van a szülője. Sokan 12-13-14 évesen kerülnek ide, sokszor nevelőszülőktől, amikor a gyermekkel olyan probléma adódik, amely megoldhatatlanná válik a nevelőszülők számára.

A Gyermekotthonnak van egy 8 évfolyamos belső iskolája. Ide körülbelül 80 gyerek jár, 60% sajátos nevelési igényű. Nem minden növendék jár ebbe az iskolába, többen különböző külső iskola tanulói, viszont a belső iskola fogadja a környéken lakó speciális igényű gyermekeket is, valamint vannak tanulóik a Bicskei Menekülttáborból is.

 Az otthonban a nevelők mellett dolgozik fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus és hetente jön pszichiáter is. A munkát önkéntesek is segítik, köztük vannak külföldiek is, pl. portugál, belga, francia, olasz munkatársak

EU-s pályázatnak köszönhetően működtetnek egy kb. 30 elemből álló projektet, melynek része pl. a lovasterápia, az egyéni képességfejlesztés, személyiségfejlesztés. A projekt részét képezi a roma identitást gondozó program, és nagy sikere van a családok felé irányuló: családkonzultáció, családi napok, valamint szabadidő-tevékenységek, sport.

Nagyon fontos strukturálni a gyermekek idejét, fontos, hogy legyenek elfoglaltságaik. Ebben segít az is, hogy együttműködnek a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával, ahova hetente kétszer járnak labdarúgás- és kosárlabdaedzésre. A Gyermekotthon területén van gyógynövénykert, amelynek gondozásában és a növények leszedésében, szárításában, csomagolásában a növendékek is részt vesznek, valamint zsákos gombatermesztés folyik a kastély pincéiben.

 A Máltai Szeretetszolgálat jóvoltából minden évben 16 gyermek és 4 kísérő három hetet tud eltölteni Lichtensteinben a hercegségben, ahol a nagyhercegnő fogadja és meg is ajándékozza őket. Holland családokhoz is járnak nyaranként, egy-egy gyermek többször is megy, és mindig ugyanahhoz a családhoz. Mindennek nagyon pozitív hatása van a növendékek számára. Az Egis Gyógyszertár azzal támogatja őket, hogy minden évben egy hétre rendelkezésükre bocsátja balatoni nyaralóját Zamárdiban. Más cégek pedig ruhaadományokkal segítenek.

 Elmondhatjuk  , hogy a gyermekek nagyon sok lehetőséget kapnak arra, hogy sorsuk jobbra forduljon. Fontos önállóságra nevelni őket, szakmát adni a kezükbe, hogy munkát tudjanak találni – jelenleg két volt növendék pl. az otthonban dolgozik -, vagy megfelelő háttérrel rendelkező stabil párkapcsolatot tudjanak kialakítani. Általában akkor van probléma, ha a régi környezetében nem történt pozitív változás, és a növendék visszamegy oda.

 Beszámolómat házigazdánk Tompa László szavaival szeretném zárni, aki kihangsúlyozta, hogy a gyermeket el kell fogadni olyannak, amilyen, de a tetteit minősíteni kell. A fiatalok számára a minta meghatározó. Ha a növendék érzi, hogy szeretik és elfogadják, akkor tudni fogja, hogy a kritika a viselkedésének szól, amin lehet változtatni, és nem a „bőréből kell kibújnia”, ami úgyis lehetetlen. Ilyen elfogadó, de nevelő környezetben tud úgy fejlődni, hogy pozitív életvitelű boldog felnőtt váljon belőle.