A vizsgálat során az alábbi 4 intézmény-ellenőrzési módszert kombinálták:

• intézmény önértékelése

Összesen 180 kérdés irányult az erőforrásokra, az intézményi stratégiákra, a vezetés és az intézmény szervezeti kultúrájára, a kulcsfolyamatokra: nevelésre, oktatásra, az eredményekre, a minőségirányítási folyamatokra.

• dokumentumok ellenőrzése

Látogatás előtti vizsgálódás: PP, IMIP, SZMSZ, házirend, órarend, tantárgyfelosztás, éves munkaterv, alkalmazottak köre, intézményben: értekezleti jegyzőkönyvek, munkatervek, statisztikák, nyilvántartások.

• helyszíni vizsgálat

Tanítási órák és tanórán kívüli tevékenységek látogatása és megbeszélése, kérdőíves mérések pedagógusok, szülők, tanulók körében, strukturált interjú készítése.

• tantárgyi és neveltségi szintmérések

Az ellenőrzés befejezésekor - a jobbítás érdekében - elégedettségi kérdőíven a következőkről kértek véleményt az iskoláktól:

• a vizsgálat tervezettsége, szervezettsége,

• időbeosztás (előkészület, szervezési feladatok, dokumentumok megtekintése 4 hét; intézményben vizsgálódás 3 nap; összegző jelentés elkészítése 4 hét),

• a megállapítások hasznosíthatósága,

• a záró értekezlet színvonala.

A vizsgálat után következett:

• a látottak összegzése, értékelése,

• a jelentés elfogadtatása az intézményvezetőkkel,

• az anyag megküldése a fenntartónak és az irattárnak.

A komplex intézményellenőrzés és értékelési program tapasztalatai:

• gyengeségek:

A törvények betartása, az emberi erőforrás fejlesztése, munkamegosztás, gazdaságosság, információáramlás és -csere, belső ellenőrzés és értékelés, differenciálás, korszerű módszertani kultúra és technika alkalmazása.

• erősségek:

Folyamatos minőségfejlesztés, elismert szakemberek visszajelzéseinek elfogadása az intézményben folyó munkáról, stratégiaalkotás, a helyi sajátosságok megjelenése a dokumentumokban, a jó eredmények karbantartása és fejlesztése, intézkedési terv készítése a feltárt hiányosságok pótlására, a szülőket is bevonják az értékelésbe, javuló marketing és PR-tevékenység, külső kapcsolatok ápolása, gyermekközpontúság, kiegyenlítődés az intézmények között.

Összegezve, a szakmai ellenőrzést hasznosnak és szükségesnek tartják a közoktatásban tevékenykedők.

A diákok és szüleik színvonalas, a jövőben boldogulni tudók nevelését, oktatását várják az iskoláktól.

A pedagógusok igénylik a továbbképzéseket, az ötletbörzéket, a tanóra és a különböző foglalkozások megtekintését és ezek módszertani megbeszéléseit.

Az intézményvezetők a külső ellenőrzés során építő bírálatot, segítséget kapnak a hiányosságok kiküszöbölésére, vagy szakmai megerősítést.

A fenntartó döntéshozatalkor figyelembe veszi az ellenőrzés megállapításait. 

Mártha M. Gyöngyi
szaktanácsadó