Hámori József: Az emberi agy aszimmetriái (Dialóg Campus Kiadó)

Hámori professzor - második kiadást is megért könyvében – ebbe a varázslatos világba kalauzolja el az olvasót. Annak ellenére, hogy olvasmányosan, könnyed stílusban íródott a mű, nem nélkülözi a fontos, új információkat, adatokat, kutatási eredményeket sem.  

Azt az izgalmas kérdést járja körül és világítja meg számunkra, hogy hogyan alakult ki a két működésében eltérő félteke egyedülálló aszimmetriája mellett a személyiség, az „emberi jelenség”.

Megtudhatjuk, hogy ugyan a két félteke szimmetrikusságának felbomlására utaló jelek már korábbi gerinces ősöknél is fellelhetők, az emberi agy aszimmetriája, elsősorban a beszédközpont és a jobbkezesség kialakulása csak az emberre jellemző tulajdonságok, s mint ilyenek valószínűleg alapvető szerepet játszottak az emberré válás folyamatában. Az ember evolúciója során a különböző-kezűség megelőzte a beszéd kialakulását. Ez a tény egyértelműen utal arra, hogy a jobbkezűség részleges oka lehetett a bal féltekés beszédközpont kialakulásának. Hosszú fejezet foglalkozik azzal, hogy a jobbkezesség illetve a kezek közötti munkamegosztás miként vált fordulóponttá az ember fejlődésében. A már-már szárazzá váló tudományos eszmefuttatásokat az író remek érzékkel oldja fel egy-egy ma már megmosolyogtató teória felelevenítésével. Ilyen például Carlyle XIX. századi esszéista és történész elmélete, miszerint a jobbkezesség kialakulása a háborúknak köszönhető, hiszen a katonák bal kézzel tartották a pajzsot, így a jobb kezük lett az ügyesebb, erősebb.

A balkezességhez kapcsolódó negatív előítéletekkel is leszámol. Egyértelművé válhat mindenki számára, hogy a balkezesség nem jelent hátrányos helyzetet, a balkezesek értelmi fejlődése, intellektuális szintje nem rosszabb a jobbkezeseknél. Ugyanakkor tudományos magyarázatot kaphatunk a balkezes sportolók remek teljesítményének okaira is. Náluk a bal kezet irányító jobb félteke térorientációs képességei, a bal félteke „szűrése” nélkül, közvetlenül és gyorsabban realizálódnak. Ezért képesek gyorsabban és nagy pontossággal megütni vagy eldobni egy labdát, vagy jól szerepelni egy olyan gyorsaságot és nagyfokú precizitást, remek térérzékelést igénylő sportban, mint a vívás.

A gyakorló pedagógusok értékes információkkal, új szempontokkal gazdagodhatnak a könyv elolvasása során a beszéd kialakulásáról, az emberi intelligenciáról, az agy rendkívüli plaszticitásáról, a fiúk és a lányok között meglévő különbségek okairól és hasznosíthatóságukról a mindennapokban.  Megerősíti, és példákkal támasztja alá az ingergazdag környezet szerepének fontosságát a gyermekek nyelvi – értelmi - érzelmi fejlődésében. Kiemeli, hogy a látás minősége, hasonlóan a muzikalitáshoz nagymértékben függ az adott érzékelés megfelelő, az agy érésének kritikus periódusában történő tanulásától. S azt, hogy egy adott személyiség kialakulásában mely félteke a meghatározó segít eldönteni a két félteke tulajdonságait összefoglaló táblázat.

S mit hoz a jövő agyunk fejlődését illetően? Tovább polarizálódik vagy épp ellenkezőleg? Esetleg stabilizálódik a mai színvonalon? Megannyi érdekes kérdés, amelyekre talán egy újabb műben választ kaphatunk.

Addig is jó szívvel ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik tele vannak kíváncsisággal, tudásvággyal. Ez az ismeretterjesztő szakirodalom hozzásegítheti az olvasókat ahhoz, hogy tudatosabban gondolkozzanak az ember személyiségéről és a képességek fejlesztéséről.

Kovács Zsuzsanna
gyógypedagógiai szaktanácsadó