Az új miniszteri rendelet kiadását indokolta többek között az, hogy az MKM rendeletet
hatályba lépése óta 17 alkalommal módosították, illetve a címében szereplő „képzési
kötelezettség” 2004 óta nem szerepel a közoktatási törvényben. A formai változáson
túl – a miniszteri előterjesztés szerint – több tartalmi módosítás is történt,
az alábbiak szerint.
Az OKM rendelet személyi hatálya – mindkét rendelet 1. §-a szabályozza – tágabb, mint az MKM rendeleté volt.
Az MKM rendelet d) pontjából kikerült és két önálló – i) és j) – pontban határozták
meg a korai fejlesztés és gondozás, illetve a fogyatékosok ellátásához kapcsolódó
szolgáltatások körét. Ami fontosabb változás, hogy az OKM rendelet hatálya kiterjed
2010. augusztus 1-jétől a többcélú intézményekre, ha bármelyik, felsorolt intézmény
feladatait ellátják; az Oktatási Hivatalra; illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs
Bizottság és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézményre is.
Kikerült a jogszabályból a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény definíciója,
az MKM rendelet 1. § (3) bekezdése helyett az OKM rendelet 1.§ (2) bekezdése csupán
a gyógytestnevelést jelöli meg mint bármely közoktatási intézmény – és nem nevelési-oktatási intézmény
- alapfeladataként ellátható szolgáltatást.
Az MKM rendelethez hasonlóan az OKM rendelet is szakvizsgázott pedagógus munkakört ír elő a pedagógiai szakszolgálatnál foglalkoztatottakra vonatkozóan, azonban
a betöltésükhöz szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek körét
pontosabban határozza meg. Bár az OKM rendelet nem határozza meg külön bekezdésben
a pedagógusok munkáját segítők körét (MKM rendelet 2.§ (3) bekezdés), de az OKM
rendelet 2.§ (5) bekezdése továbbra is rendelkezik a munkakörök betöltéséhez szükséges
végzettségekről.
Az OKM rendelet ezen túl lehetőséget biztosít arra, hogy az, aki nem rendelkezik
szakvizsgával, pedagógus munkakörben foglalkoztatható, feltéve, hogy az alkalmazásnál
a munkáltató előírja a szakvizsga öt éven belüli megszerzésének kötelezettségét.
A pedagógus-alkalmazás szabályait követően az intézményvezetői megbízás feltételeiről rendelkezik az OKM rendelet, ami a jelenleg hatályos szabályozást
önti egyszerűbb, egységesebb formába az általános szabályok bevezetésével, kevés
kivétel alkalmazásával.
Az OKM rendelet 4-7. §-ában szabályozza azokat a közös rendelkezéseket, amelyek minden egyes pedagógiai szakszolgálat intézményére vonatkoznak. Itt
kapott helyet a működés rendje, amelyben fontos változás például, hogy a szorgalmi időszakon kívül nem heti
egy napot kell biztosítani a feladat ellátására, hanem azt úgy kell megszervezni,
hogy valamennyi, a pedagógiai szakszolgálat igénybevételével kapcsolatos szülői
igényt teljesíteni lehessen. Az OKM rendelet ezen túl kimondja továbbá, hogy a
pedagógiai szakszolgálat intézménye egész évben folyamatosan működik, illetve
rögzíti, hogy a pedagógiai szakszolgálat igénybevétele a szülő kezdeményezése
és döntése alapján történik, és az év során bármikor megkezdhető, illetve befejezhető,
amivel a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek szolgáltató jellegét erősíti
tovább a jogalkotó.
Új szabály továbbá, hogy a munkaterv teljesítéséhez – az eddigi szabályon kívül, miszerint az iskolai tanév rendjéhez
igazodik – a jogalkotó határidőt rendelt.
Az OKM rendeletben nagyobb hangsúlyt kap az együttműködés más szervekkel, így az 5. § (2) bekezdésében nevesítették a nevelési-oktatási
intézmények mellett a gyermekvédelmi és a szociális ágazat intézményeit is mint
a pedagógiai szakszolgálatokkal együttműködő feleket.
Szintén új szabály a működés rendjét illetően, hogy a pedagógiai szakszolgálat
intézménye az általa lefolytatott vizsgálat során, a szülő kérésére figyelembe veszi a gyermek, tanuló anyanyelvi sajátosságait. Erről a lehetőségről az első vizsgálat megkezdése előtt minden szülőt írásban
tájékoztatni kell.
Ebben a részben rögzítette a jogalkotó az illetékességi szabályokat, ami a gyermek lakóhelyéhez, illetve iskolájához igazodik. Kivételként határozza meg az OKM rendelet a szakértői és rehabilitációs bizottság illetékességét,
amelyet minden esetben a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye
alapján kell megállapítani.
Fontos szabály, hogy amennyiben a pedagógiai szakszolgálatot az önkormányzati
feladatellátásban veszik igénybe, és az e rendelet illetékességi szabályai szerint
a gyermek, tanuló a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetéből
érkezik, a gyermektől, tanulótól, illetve a szülőtől nem kérhető ellenszolgáltatás. Nem kérhető ellenszolgáltatás attól a nevelési-oktatási intézménytől vagy annak
fenntartójától sem, amely a gyermeket, tanulót felvette. Ellenszolgáltatás abban
az esetben kérhet, ha a pedagógiai szakszolgálatot nem az önkormányzati feladatellátásban
veszik igénybe.
Az OKM rendelet 8.§-a külön szabályozza a nem helyi önkormányzat és nem állami
szerv által fenntartott pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó közös szabályokat.
Az OKM rendelet „A különleges gondozás” címmel foglalja egybe és szabályozza a különböző szakszolgáltatásokat, a 9-32.
§ rendelkezik külön-külön a szakértői és rehabilitációs tevékenységről, a nevelési
tanácsadásról, a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítésről, a logopédiai
ellátásról, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, valamint a konduktív
pedagógiai ellátásról.
A szakértői és rehabilitációs tevékenységre vonatkozó szabályok nem sok változást mutatnak. Kiemelendő a szakértői és rehabilitációs
bizottság előzetes egyeztetésére vonatkozó határidő – amely a közigazgatási hatósági
eljárás szabályaihoz igazodva – nem harminc nap, hanem 22 munkanap.
Nevelési tanácsadás területén változás, hogy az OKM rendelet szerint a szülő is kérheti a nevelési
tanácsadótól a szakvélemény elkészítését, illetve további jogosítványa a nevelési
tanácsadónak, hogy ha az óvodai nevelésben való kötelező részvétel alóli felmentés
céljából benyújtott szülői kérelmet az óvoda elutasítja, a fenntartói döntéshez
a nevelési tanácsadó ad szakvéleményt. Új szabály továbbá, hogy a nevelési tanácsadó
által elkészített munkatervet meg kell küldeni az érintett nevelési-oktatási intézménynek,
illetve a fenntartójának. Az OKM rendelet a nevelési tanácsadás keretein belül
kitér az iskolapszichológus feladataira is.
Korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés témájában fontos változás, hogy a fejlesztő iskolai oktatás a 11/1994. (VI.8.)
MKM rendeletben kapott helyet az „A GYÓGYPEDAGÓGIAI NEVELÉSBEN-OKTATÁSBAN RÉSZT
VEVŐ NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK” cím alatt
2010. augusztus 1-jei hatálybalépéssel.
A sajátos nevelési igény megállapítása, illetve a nevelési tanácsadással kapcsolatos
eljárás egy külön részben, a jegyzői eljárásról szóló részben szerepel.
A logopédiai ellátás részletes szabályozását tartalmazza az OKM rendelet 29-30. §-a, különös tekintettel
az ellátás dokumentálására.
Az OKM rendelet 31. §-a határozza meg a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás célját, tevékenységét.
A konduktív pedagógiai ellátást az OKM rendelet 32. §-a szabályozza, rögzítve, hogy a konduktív pedagógiai ellátás
az óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz kapcsolódóan vagy egyéni
fejlesztő foglalkozás keretében nyújtható, egyéni vagy csoportos foglalkozás keretei
között.
Az OKM rendelet hatályba lépésének időpontja 2010. augusztus 1., kivéve a 24. §-t – amely az iskolapszichológus tevékenységét szabályozza - , és a 27. § (2) bekezdését, amely a magasabb összegű családi pótlék igényléséhez szükséges szakértői vélemény kiállításáról rendelkezik, mivel ezek
hatályba lépése az OKM rendelet kihirdetését követő 15. nap, vagyis 2010. február 3. napja.
2011. augusztus 1-jén lép hatályba az OKM rendelet 1. sz. melléklete, amely a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézményekben foglalkoztatottak
létszámát határozza meg, illetve egyes, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat érintő
szabályok, ahol a szakszolgálati esélyegyenlőségi szakértő feladatát jelöli meg a jogszabály.
dr. Kovács Diána
jogtanácsos
