A két mérési terület mind a bemeneti, mind a követő mérés során nagy érdeklődést indukált az érintett intézmények pedagógusai részéről. A gyakran ismételt kérdések között is e témakörben több kérdésre fogalmaztunk meg választ, ehhez képest a személyes konzultációt biztosító e témájú műhelyfoglalkozáson az intézmények részéről szerény érdeklődés mutatkozott.
A tájékoztató elején Südi Ilona osztályvezető elhelyezte a követő méréseket a fővárosi mérési rendszerben, majd ismertette a mintaválasztás elveit, és kitért a mintavesztés okára is, végül emlékeztette a résztvevőket a mérőeszközök, a paraméterek, és az elemzések elérhetőségének helyére.
A történelem követő mérések eredményeinek ismertetésével Török József mérés-értékelési szakértő vette át a szót. Kiemelte, hogy bár a középiskolások egységes feladatlapot töltöttek ki, az elért eredményeik kizárólag a nyelvoktatás jellege és az iskolatípus szerinti részminták eredményeihez hasonlítva értelmezhetők szakszerűen. Bemutatta, hogy a háttérkérdőíven gyűjtött motivációs mutatókból képzett motivációs index milyen mértékben befolyásolja a középiskolások és a szakiskolások történelemeredményét.

Ezután a bemeneti eredmények alapján várható és a követő mérés tényleges eredménye egybevetésével kimutatta, milyen arányban értek el az iskolák a várttal megegyező, vagy attól szignifikánsan eltérő eredményt.

Az idegen nyelvi mérés eredményeinek prezentálása a történelemével megegyező logikát követett, azonban itt a mérőeszközök azonos jellegéből adódóan az angol és a német nyelvi feladatlapokon elért teljesítmények különbségére is rá tudott mutatni. A motivációindex teljesítménybefolyásoló mértékének vizsgálata során kimutatta, az összevont változóból csupán a könnyen tanulhatóság motiváló hatása érvényesül a szakiskolások esetében. A bemeneti és a követő mérés eredményeinek összehasonlítása érdekes eredményeket hozott: erősnek mutatkozik az összefüggés a két mérési ponton elért teljesítmények között, amely az általános iskolából hozott képességek erőteljes érvényesülési hatását engedi feltételezni. A bemeneti mérés eredményei alapján várt követő teljesítmények és a valós követő eredmények összevetése után megállapította, hogy német nyelv esetében magasabb a vártnál alacsonyabb teljesítményt nyújtó középiskolák aránya.

Összegzésképpen elhangzott, hogy a szakiskolások esetében a nyelvtanulás során a sikerélmény szereztetése segíti az iskola fejlesztőmunkájának a hatékonyságát, míg középiskolások esetében a nyelvtanulás. A történelemtanulás során minden tanuló esetén ez a motívum kiegészül a végzettségcél, a tárgy kedveltsége, az órák élményszerű megélése és a saját teljesítménnyel való elégedettség együttes, a tanulói teljesítményre kifejtett pozitív befolyásoló hatásával.
A műhelyfoglalkozást a résztvevőkkel való beszélgetés, élénk, tartalmas szakmai eszmecsere zárta. A felvetődött kérdések a tankönyvi tananyagmennyiség elsajátíttathatóságára, a képességfejlesztésre vonatkozó konkrét javaslatra, az eredmények értelmezésére és a mérés megbízhatóságára vonatkoztak.