Élet és Tudomány LXIV. évf. 44. szám
Röviden rovatban
Gleccserméreg
Felhasználható a környezeti kémia, a szerves kémia tanítása során.
A környezetszennyező anyagok összegyűlhettek és elraktározódhattak a gleccserek
jegében. A klímaváltozás hatására egyre jobban olvadni kezdenek és kiengedik magukból
a veszélyes anyagokat. Svájci kutatók egy olyan tó dioxin, DDT és más veszélyes
anyagainak koncentrációját vizsgálták, amely az Alpok gleccsereiből táplálkozik.
Megállapították, hogy az elmúlt 10-15 évben a már betiltott környezetszennyező
anyagok mennyisége a tóban nőtt. Másik tó, amelynek vize nem gleccserből táplálkozik,
nem mutatja ezt a jelenséget.
Magyar Kémikusok Lapja LXIV. Évfolyam 2009. november
Egyszerű gombaméreg
|
|
 |
|
Forrás: pref. ishikawa.jp
|
|
Felhasználható a karbonsavak tanításához. A galambgombák
|
|
 |
|
Forrás: spectroskopynow.com
|
|
közé ehető és mérgező gombák egyaránt tartoznak. Rendszertanilag ebbe a csoportba
tartozik a Russula subnigricans nevű gomba, amely 1950 óta hét halál-esetet okozott.
Japán kutatók most igazolták, hogy a gomba mérge a mindössze 10 atomból álló 2-ciklopropén-karbonsav.
A méreg több biokémiai folyamaton keresztül az izomzat gyors leépülését okozza.
Ennek következtében a mioglobin a véráramba kerül és veseelégtelenség, végül
halál következik be.
Magyar Kémikusok Lapja LXIV. évfolyam 2009. október
Ménes András SZIE GTK: Száznyolcvan éve született August Kekulé
Kémiatörténet
A cikk jól használható a szerves kémia tanításánál. Szerepel benne a vegyérték (minden atomnak különböző számú „horga” van), a gyök
fogalmának kialakulása. A cikkíró leírja más derűs történetek mellett azt is,
hogy 1855-ben, Kekulé londoni omnibusz utazása során gondolt először arra, hogy
mint ahogy a majmocskák egymásba kapaszkodva csüngenek a fák ágain, úgy kapaszkodhatnak
össze a szénatomok is. Ez a gondolat vezetett a szerves kémia megszületéséhez.
Ő készített először színes fagömbökből és rézrudakból atommodelleket. Magánélete
nem volt boldog. 1895-ben megkapta munkájának elismeréseként a nemesi címet.
Magyar Kémikusok Lapja LXIV. évfolyam 2009. október
VEGYÉSZLELETEK - Lente Gábor rovata
Víz a Marson és az Enceladuson
Ajánlható a víz, a mészkő, a szén-dioxid és az ammónia tanításához.
2008. májusában a Marson landolt Phoenix űrszonda több esetben havazást és a
felszín alatt 5-10 cm mélyen jégdarabokat, a talajban CaCO3-ot észlelt.
A Szaturnusz jeges holdjáról, az Enceladusról pedig a Cassini űrszonda jelzett
2008. októberében vulkánszerű tevékenység eredményeképpen külünböző gázokat: vizet,
CO2-ot, NH3-t és nyomokban szerves anyagokat.
Természet Világa 140. évf. 8. sz. 2009. augusztus
Schiller Róbert: Százéves az ammóniagyártás
A cikk jól használható a nitrogénvegyületek és az egyensúlyra vezető kémiai folyamatok
tanításához.
A nitrogén molekula nagyon stabilis, nehéz reakcióba vinni. A természetben nitrátsók
elvétve fordulnak elő. A műtrágyázás viszont a gyorsan szaporodó népesség növekvő
élelmiszerszükséglete miatt elkerülhetetlen. A nitrogénből és hidrogénből kiinduló
ammóniaszintézis azonban exoterm folyamat lévén a hőmérséklet emelésével nem tehető
gazdaságosabbá. Fritz Haber katalizátor alkalmazásával próbálkozott. Kitartó munkájának
köszönhetően az általa kidolgozott elvek felhasználásával, a Haber-Bosch-féle
ammóniaszintézissel 2007-ben a világon 131 millió tonna ammóniát gyártottak.
Élet és Tudomány LXIV. évf. 39. szám
TUDOMÁNY VILÁGA rovatban
Naftalin a csillagközi felhőkben
A cikkel a szerves kémia tanítását színesíthetjük.
A csillagok közötti hatalmas térrészek felhőinek anyagában meghatározó anyag
a hidrogén, ezt követi a hélium, majd nehezebb elemek (fémek) következnek. Ritkán
bonyolultabb vegyületeket is találnak. A Georgia Egyetem kutatói most a számunkra
molyirtóként ismert naftalint azonosították be a csillagközi felhők spektrumában.
A földi viszonyok között kristályos C10H8 protonnal kiegészült C10H9+ változatát sikerült a csillagközi felhőkben azonosítani.
Élet és Tudomány LXIV. évf. 35. szám
TUDOMÁNY VILÁGA rovatban
Holdkőzetből oxigén
A cikk jól használható az elektrokémia tanítása során. A holdkőzetekben megtalálható fémoxidok katódként, a kalcium-titanát és kalcium-rutenát
keverék anódként használható. A berendezés működtetéséhez napelemeket alkalmazva
a katódon fémek válnak ki, míg az anódon oxigén termelődik. A felfedező a Cambridgei
Egyetem kutatója, Derek Fray.
