A tanárnő az alábbiakban összefoglalja a tanulói prezentációkészítés során szerzett
tapasztalatait, módszertani ajánlásait, majd a tanulók által készített, a tananyaghoz
szervesen kapcsolódó prezentációkat mutatjuk be. Ezek a prezentációk meggyőzően
bizonyítják, hogy az iskola és pedagógusa megteremtette azokat a feltételeket,
amelyek szolgálják az új tanulási környezet hatékonyságát, kibontják a felfedező
tanulásban rejlő lehetőségeket, támogatják azt a színvonalas tanári tevékenységet, amely alkotásra, konstruktív gondolkodásra
neveli a tanulókat.
***
Tanulói prezentációk készítése a középiskolai földrajzoktatásban
Az élet minden területén, így az oktatásban is óriási erejű az informatika áttörése.
Ahogyan nem 100 évvel ezelőtti módon gyógyítunk vagy utazunk, úgy az oktatás és
nevelés területén is a régi értékes és eredményes módszerek mellett alkalmaznunk
kell a legújabb ismeretanyag legkorszerűbb módszerekkel való átadását. Felgyorsult
életünkben az ismeretszerzés is felgyorsult. Olyan hatalmas ismeretmennyiség halmozódott
föl, amelyet csak hagyományos módon oktatni már nem szabad és észben tartani mindet
már nem lehet. Az ismeretek önálló megszerzésének és az élethosszig tartó tanulás
képességének elsajátítása minden tanuló fontos feladata. Ezért a földrajz tantárgy
keretein belül olyan módszereket kell alkalmaznunk, ami ezt elősegíti nem csak
ismeretanyagában, hanem a tanulási technikákban is.
Ilyen módszer például a tanulói prezentációk vagy filmek készítése. Most a tanulói prezentációk készítéséről írok, ahogyan
az pár éve mindennapi tanári gyakorlatomban megjelenik.
A prezentációkészítés előnyei közé tartozik, hogy tanulóinknak fejlődik a digitális kompetenciája, a kevésbé
gyakorlottak társaik segítségével haladnak előre, fejlődik az együttműködés képessége
és emocionálisan is pozitívan hat az együttdolgozás öröme, a másik segítése illetve
az egyén által szerzett ismeret átadása az adott közösségnek.
Kiemelem a tanulók aktív, alkotó részvételét. A gyerekek elképzeléseinek megvalósítása
nagyon fontos. Van, hogy egy témát teljesen más formában-stílusban közelítenek
meg és korosztályukra jobban is hatnak ezáltal: ezt pl. az éhezés, urbanizációs
válság témákban elkészített anyagaik kapcsán tapasztaltam. Nagyon fontos a tanulói
szabadság biztosítása, a tanár csak „segít” és a szaktárgyi precízségre ügyel.
Így a tanulók kreativitása is fejlődik.
Fontos a komplex természettudományos szemlélet kialakítása, a kulcskompetenciák
fejlesztése, ami szintén eredményesen megvalósítható ilyen feladatok adásával.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ezt a munkát úgy kell szervezni, hogy az a tanulást segítse, de ne váltsa ki a tanulás folyamatát. A tantervet teljesíteni kell, tartalmának elsajátítását korrektül értékelni fontos. Én a prezentáció készítésére adok érdemjegyet, ha kötelező feladat, kapnak
a tanulók jutalmat, ha az pályázati vagy versenyfeladat. De az ezekre kapott osztályzatok
nem lehetnek döntőek a tanév végi érdemjegyek megállapításánál.
Jó prezentáció kritériumait is meg kell tanítani, a szöveg és megfelelő képek,
ábrák arányát gyerekeinknek el kell sajátítani.
Tanítványaim a prezentációk készítése során megismerték a hiteles internetes
adatbázisokat, oldalakat, megtanulták, honnét szerezhetnek korrekt adatokat. Megtanulták
a lényeges és lényegtelen ismeret elkülönítését, az ismeretek tömör megfogalmazását,
megfelelő képekkel illetve ábrákkal történő szemléletessé tételét. A különböző
adatokat grafikonon., oszlopdiagramon, körcikkdiagramon stb. ábrázolták, így
informatikai ismereteik is rögzültek az adathalmazok pedig szemléletessé váltak
Nem automatikusan átmásolták, hanem feldolgozták, átfogalmazták, szemléletessé
tették a gyűjtött anyagot.
A tanulás folyamata elszakad a tanteremtől és a tankönyvtől, nagyobb rálátást
biztosít az adott témára. Fontos a módszer tanulóközpontúsága. Kiemelem a komplex
természettudományos szemlélet kialakításában való alkalmazhatóságát a prezentációkészítésnek.
Fontos a cél, feladat tisztázása, feladatok pontosítása. A munka megszervezése, a témakijelölés, a téma részeinek felosztása, csoportok, párok megszervezése az én gyakorlatomban a tanítási órán zajlott. Akik először vettek részt ilyen munkában szimpátia alapján
választottak párt vagy csoporttagokat. Ott, ahol már részt vettek ilyen feladatban,
a „potyautasok” kiestek, magukra, illetve egymásra maradtak, így ők is kénytelenek
voltak dolgozni. Ezért passzív tanulók ilyen egész osztályt érintő feladatoknál
nincsenek.
Volt, amikor egy-egy témát egy vagy pár tanuló dolgozott fel és ezzel segítette az órai munkát (pl. regionális földrajzból az adott ország
bemutatása). Itt fontos, hogy még óra előtt a tanár lássa az elkészített anyagot
vagy annak bő vázlatát.
Volt úgy, hogy osztályonként egy-egy kisebb témakört dolgoztak föl a gyerekek, pl. 3-4 témát megjelöltem és a tanulók maguk választották
ki a számukra szimpatikus anyagot. Ilyenkor a legtöbbször egyéni munkát végeztek.
Dolgoztunk fel témakört úgy, hogy a teljes anyagot felosztottuk az osztályban
párok vagy csoportok között; pl. Magyarország régióinál vagy a Bős-Nagymarosi
vízlépcső anyagának megismerésekor a tanulók választhattak résztémák közül, pl.
a vízlépcső története, vagy ökológiai következményei, vagy egy-egy szakaszának
bemutatása. Ilyen volt a globális felmelegedés témaköre is, ahol a tanulók választhattak
több altéma közül, pl. a globális felmelegedés hatása a Kárpát-medencére.
A feladat megbeszélésekor minden esetben tanítási órán megmutattam a legfontosabb
honlapokat, elérhetőségüket gyakoroltuk - pár esetben mini laptopokkal is. Tantermeinkben
internet, projektor és aktív tábla van, így az órai segítségnyújtásnak nincs technikai
akadálya.
Az előző téma felsorolásból kitűnik az is, hogy olyan ismeretek feldolgozására
is lehetőség nyílik, amelyre megfelelő mélységben nincs idő a tanítási órákon. A
vízlépcső vagy akár a Kárpát-medence éghajlatváltozásainak alapos megismerése az órakeretbe
nem fér bele, vagy csak passzív befogadóként vehetnének részt a tanulók ezek
megismerésében. Így viszont aktívan bekapcsolódtak a tevékenységbe.
Hirdettünk iskolai versenyeket, pályázatokat, pl. az EU országainak bemutatása.
Pályázóink díjazásához a Külügyminisztérium is hozzájárult. A pályamunkákat bizottság
értékelte, és a legjobbak bemutatásra kerültek.
Az elkészített prezentációkat mindig értékelni kell. Ha egy tanítási órához egy
prezentáció kapcsolódott, azt megnéztük, ha mindenkinek ki kellett dolgozni egy
témát, a legjobbakat tekintettük meg a megfelelő fórumon (osztály, pályázók).
A prezentációk készítése egy lehetőség a sok közül, amit korunk technikája felkínál.
Vigyázni kell azonban arra, hogy megfelelő témát választva és megfelelő mennyiségben
legyen jelen munkánkban. A tananyag minél alaposabb megismerését segítse, és ne
essünk túlzásba sem a mennyiség meghatározásánál sem a témák kiválasztásánál.
Fontos, hogy átgondoltan a tanmenetünkbe beillesztve határozzuk meg, melyik osztály
mely témából milyen felosztásban készít prezentációt, filmet vagy más bemutatót.
Az értékelést is tegyük a munka megkezdése előtt világossá. Így ez a módszer munkánkat
segíti, tanulóinkat pedig fejleszti.
Mizser Zsuzsanna
szaktanár
