Legutóbb a Számítástechnika 12-13 éveseknek és a Számítástechnika 13-14 éveseknek (7. és
8. évfolyamos) tankönyvek kiegészítésére és átdolgozására került sor, figyelembe
véve a legújabb kerettanterveket. Az elmúlt évtizedben, több hullámban is bővítették a tankönyveket, így kerültek
a könyvekbe új témák, és az újabb szoftverekről szóló fejezetek. A mostani jelentősebb
korszerűsítés mindenképpen kívánatos volt. A régi (2000-es) és a legújabb követelmények
mögött szemléletváltás és jelentős tartalmi különbségek is meghúzódnak, hogy miben áll ez a különbség a régi és az új között, ezt a következőkben lehetne
összefoglalni.
Ha a közismereti informatika megmarad az irodai szoftverek minél aprólékosabb
és kiterjedtebb megismerésének fő áramában (office), mert ebbe az irányba hajtja
a tanári rutin és az érettségi követelményrendszer, akkor egyrészt nem lesz képes
megbirkózni kitűzött feladatával, mert egyre több és több alkalmazást, ill. témát
kellene bevonni, másrészt elveszíti „forradalmi jelegét”, mert nem jól integrálja
az információs társadalom elvárásait a tantárgy témáiba. Annak érdekében, hogy ez ne következzen be, úgy kell átdolgozni az informatika
tankönyveket, hogy megfeleljenek a jelenlegi trendeknek és felkészítsenek az információs társadalom várható tanulási, alkalmazási, kommunikációs… igényeire.
A 7. évfolyamosoknak készült Számítástechnika 12-13 éveseknek című kötetet jelentősen átdolgozták. Igaz, az informatikai alapok fejezet nem
változott, de annak tartalma időtálló. A tankönyv egyik kulcstémája továbbra is
az informatika alapfogalmait tárgyaló első fejezet. A technika gyors fejlődése
miatt, az átdolgozásból a hardvereszközök, valamint az operációs rendszerekről
szóló fejezetek nem maradhattak ki. A legtöbb tankönyv a hardvert mostohán kezeli,
mintha csak szükséges rossz lenne, pedig tudjuk jól, hogy a hardver, szűkebben
a mikroelektronika és a technológia szédületes, exponenciális fejlődése nélkül
a számítástechnika „sehol sem lenne”. És még valami, azt se felejtsük el, hogy
mindezek mögött a modern fizika áll. Fontos a tudományok közötti szoros kapcsolat
bemutatása, és az is, hogy a hardverről szóló fejezetben (is) jelentős helyet
kaptak a mobil eszközök: különösen a noteszgépek.
Viszonylagosan új elemként megtalálhatjuk a tankönyvben az infokommunikációs
fejezetet. Ebben megjelennek a hagyományosabb témák (az internet böngészés, keresés,
adatbázisban keresés, levelezés) és a médiainformatika. Külön fejezet a multimédiás
dokumentumok készítése, benne a kép-, hang- és zenedigitalizálással. Mindezt rendkívül
egyszerűen tárgyalva. Ma már az informatika részei a digitális fényképezés, videózás
és a mobilkommunikáció is. Amely a szükséges mélységben egy hétköznapi mobiltelefon
segítségével is tanítható-tanulható. A szöveget rövid dőltbetűs motiváló részek,
olvasmányok tarkítják, ahogy már megszokhattuk a szerzőtől.
Ennyi bevezető után egy multimédiás bemutató készítése sem okozhat megoldhatatlan
feladatot - feltéve, hogy elegendő az órakeret -, különösen, ha érdekes példákon
lehet követni az alapokat. (Például interaktív hipermédia bemutató a Budai Várnegyedről.)
Nem maradt ki az Algoritmusok, programok című fejezet sem, didaktikus, érdekes
példáival, magyarázataival. Végül néhány oldalnyi csemege az információs társadalom
egyes kérdéseiről. Talán nem mindenki érti, hogy ez mennyire fontos. Az ember-gép
kommunikáció lehetőségei óriásiak, az internet máris megváltoztatta világunkat,
pedig a mesterséges intelligencia forradalma még előttünk áll. Ugyanakkor a veszélyeket
sem szabad lekicsinyelni, például a játékszenvedély veszélyei összemérhetőek az
alkohol problémákkal.
A kommunikációs technikák fejlődésének következtében az emberi kapcsolatok megváltozása
társadalomformáló erővé válik: kialakulhat az elektronikus demokrácia vagy az
orwelli diktatúra, és még nem is beszéltünk az etikáról, a jogról és az adataink
biztonságáról. A tankönyv könyvtárhasználati fejezettel zárul.
A 8. évfolyamosoknak készült Számítástechnika 13-14 éveseknek című kötetből a diákok tanulhatnak a számítástechnika történetéről, az adatvédelemről,
adatbiztonságról, a hitelességről, a vírusokról és más kártékony programokról.
A tankönyv erősségei közé tartozik az alaposan átdolgozott, jól felépített szövegszerkesztés
sok érdekes, néha vicces feladattal, gyakorlattal kérdéssel, és a szintnek megfelelő
táblázatkezelés. Ha a könyvben semmi más nem lenne, csak a legújabb és elsőként
megjelenő tartalmak és a szövegszerkesztés, már akkor is érdemes lenne megrendelni
minden tanulónak.
Az Adatok az interneten című fejezet az internetes kommunikációról, keresésről, és új, fontos témaként
– amely a NAT-ban is külön jelölve van - az internetes vásárlásról szól. A könyvben
helyet kapott a weblapkészítés (felhasználói programmal), amely a szövegszerkesztéshez
éppen annyira kapcsolódik, mint a webhez. A sorozat tagjaihoz hasonlóan, ebben
a kötetben is megtalálható a könyvtári informatika, és új téma az információs
társadalomról szóló korszerű fejezet, benne - többek között- az intelligens eszközökkel.
A robotokról szóló tananyag pedig a könyv egyik érdekessége. Összefoglalóan elmondhatjuk,
hogy megbízható, alapozó tankönyveket vehetnek kezükbe a tanulók.
A tananyag feldolgozására jellemző, hogy az időtálló elméleti ismereteket részletesen
megadott gyakorlati tudnivalókkal ötvözi. A témakörök spirálisan egymásra épülő
feldolgozása hatékony informatikai kompetenciafejlesztést tesz lehetővé. A szöveg jól olvasható, könnyen érthető, a fogalomrendszer tiszta,
egymásra épülő. A kidolgozott példák és a feladatok tipikusak, mégis eredetiek,
néha viccesek, alkalmasak más tantárgyakkal, témákkal való integrációra, ezzel
bemutatva az informatika tantárgyak közötti szerepét és hatékonyságát. A tankönyvcsaládhoz
feladatgyűjtemények és tanmenetek is tartoznak.
