A jövő információs és kommunikációs technológiáiról az MTA Műszaki Tudományok Osztályának Informatikai, valamint a Távközlési Rendszerek Bizottsága rendezett tudományos
ülést.
Sokszorosára növekedhet az elkövetkezendő tíz évben az információs és kommunikációs
hálózatok használata - mutatott rá előadásában Szabó Róbert, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Médiainformatikai
Tanszékének munkatársa.
Jelenleg az úgynevezett végterminálok, például a számítógépek és a telefonok
között 4 milliárd kapcsolat létezik, ez a szám azonban 2020-ra 50 milliárdra emelkedhet.
A kutató szerint ez is azt mutatja, hogy az infokommunikációs eszközök robbanásszerű
fejlődésének még csak az elején járunk. Szabó Róbert a növekedés egyik kézzelfogható
példájaként említette, hogy az előrejelzések szerint jövő tavaszra elfogynak a
kiosztható IP-címek (Internet Protokoll-cím, vagyis egyedi hálózati azonosító,
amelyet az internet segítségével kommunikáló számítógépek egymás azonosítására
használnak), így egy új kódolási rendszerre lesz szükség.
A jövő internethálózatára azonban nemcsak a telefonok vagy a számítógépek csatlakoznak
majd, hanem más eszközök is, a hagyományos ember-ember kapcsolat mellett pedig
egyre nagyobb teret kap az ember-gép, valamint a gép-gép közötti összeköttetés
is. A hatalmas mennyiségű adat mozgása új, biztonságos és bárki által elérhető
technológiákat kíván - hangsúlyozta az előadó, aki szerint az új internet egyik
legnagyobb kihívása a hálózatok menedzselése lesz. Szabó Róbert úgy vélte, hogy
ekkora növekedés csak úgynevezett önmenedzselő hálózatokkal valósítható meg, vagyis
olyanokkal, amelyek eleve beépített karbantartási és beavatkozási funkcióval rendelkeznek.
Az új technológiának az energiahatékonyság és a kibocsátás-csökkenés követelményének
is meg kell felelnie, e nélkül ugyanis a növekedés hatalmas terheket jelentene
a környezetre.
A jövő internetének fontos jellemzője lesz a tartalomközpontúság is. A fókuszba
az információ megszerzése kerül, és másodlagossá válik, hogy ez az információ
honnan származik. Az új média nyújtotta élmény egyre személyesebbé válik. A közvetlen
közösségek jelentősége nő, a hagyományos cikkek és a blogok fúziója által pedig
újradefiniálódik a hír fogalma.
A háromdimenziós technológiák jövőjéről beszélt előadásában Baranyi Péter, az MTA doktora. - Rengeteg 3D-s eszköz van ma már forgalomban, ezek egyre olcsóbbak,
Japánban pedig már a televíziók is szolgáltatnak háromdimenziós műsorokat - mutatott
rá a technológia terjedésére a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Távközlési és Médiainformatikai Tanszéke, valamint az MTA SZTAKI munkatársa.
Baranyi Péter kiemelte, hogy az infokommunikációs eszközök fejlődése egy új tudományág
létrejöttéhez is elvezetett: a kognitív infokommunikáció azt kutatja, hogyan lehetséges
az ember és a mesterséges kognitív (megismerő) rendszerek közötti kommunikáció.
A jelenleg széles körben elterjedt eszközök, például a videotelefonálás az interneten
keresztül két ember közötti kommunikációra adnak lehetőséget, ám ha a másik oldalon
egy géppel találjuk szemben magunkat, máris változnak a lehetőségeink, a metakommunikációt
például nem alkalmazhatjuk - világította meg a tudományág vizsgálódásainak tárgyát
Baranyi Péter. Az eszközök fejlődésének hatására ugyanakkor az ember is szert
tesz új képességekre. Meg tudja különböztetni telefonja eltérő rezgéseit, amelyek
azt jelzik, hogy sms, hívás vagy más üzenet érkezett. A kutató szerint ez is egy
lépés abba az irányba, ahol a gépek kommunikálnak velünk.
-et-
Forrás: MTA
