A keresők az egyes honlapok jelentőségét a linkektől linkekig fűződő kapcsolatuk
alapján ítélik meg. Az egyes hivatkozások szolgálnak a bizalom zálogául. Mindez
oda vezet, hogy jelentősen túlbecsülik azoknak a nagyobb portáloknak a jelentőségét,
amelyek már régebb óta elérhetők a világhálón. Emellett előnyt élveznek a nagyobb
reklámpiaccal rendelkező országok, és megállapítható az is, hogy bizonyos nyelvű
keresési eredmények jóval hiányosabbak a más nyelvű találatoknál. Ennek az okai
nagyon különbözőek és összetettek; lehetnek technikai jellegűek és akár a keresőalgoritmusra
is visszavezethetők. Vannak ugyanakkor gazdasági okai is, például az üzemeltetők
reklámbevételektől való függősége vagy az egyes linkek értéke. A felhasználók
ugyanakkor nem sokat látnak ezekből a dolgokból."
|
|
 |
|
Elisabeth van Couvering
Forrás: SG
|
|
"Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy csak azokat az információkat indexelik
a keresőcégek, amelyekkel pénzt kereshetnek. De úgy gondolom, hogy a keresőket
üzemeltető vállalatok gazdasági felépítésének köszönhető, hogy egyes információk
szinte megtalálhatatlanok és az is ténykérdés, hogy egy kisebb országban lévő
honlap esélyei sokkal rosszabbak az indexálásra, mert kevesebben beszélik azt
a nyelvet, mint egy nagyobb államnak" - jelentette ki
Elisabeth van Couvering.
A szakember kiemelte, hogy a keresőket üzemeltető és az azokra optimalizáló cégek
között egyfajta háború dúl. A magukat erre a területre (un. SEO) specializáló
vállalatok mindent megtesznek a sikerért: szavakra reklámoznak, igyekeznek oldalaikat
célzottan optimalizálni és egyes esetekben még megkérdőjelezhető módszereket is
bevetnek, például úgynevezett linkfarmokat hoznak létre. Minden keresőt üzemeltető
cég számára más az ingerküszöb. A két tábor között feszültség, de együttműködés
is van, segítik egymás munkáját, megosztják az eszközeiket és a konfliktusuk ellenére
függenek is egymástól.
"Bizonyos információkat azért minősítenek nagyobb értékűnek, mert egyéb honlapokon
találhatók meg. Léteznek ugyanakkor feketelisták is. Azonban nem szabad elfelejteni,
hogy a keresők általában arra használhatók, hogy az emberek számára olyan dolgokat
is elérhetővé tegyenek, amiket addig nem ismertek és amikről addig semmit sem
tudtak. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a keresők nem minden jelenleg online
meglévő információt tesznek hozzáférhetővé. Vannak kevésbé látható és vannak láthatatlan
dolgok is."
"Az internet egyre nagyobb részben a kultúránk részévé válik és a keresők egyre
nagyobb mértékben ellenőrzik az információkhoz való hozzáférésünket. Úgy gondolom,
hogy éppen az említett dolgok miatt ezek a cégek bizonyos felelősséggel tartoznak
a társadalom felé. A polgárok számára tisztességes hozzáférést kell biztosítaniuk
az információkhoz és nem hivatkozhatnak arra, hogy ők magáncégek" - tette hozzá
a brit szociológus.
Persze joggal merül fel a kérdés, hogy vajon mit várhatnak a felhasználók akkor,
mikor a Google és társai a keresőalgoritmusaikat és azok változtatásait üzleti
titokként kezelik? Elisabeth van Couvering szerint az embereknek beleszólási joguk
van ebbe a kérdésbe és mindenképpen közérdekű lenne megtudni, hogy miként jönnek
létre a keresési eredmények. Ez már csak amiatt is fontos lenne, mivel a keresési
találatok komolyan befolyásolhatnak egyes társadalmi kérdéseket. Jó példa erre,
hogy ha valaki a magzatelhajtásra keres rá, akkor milyen linkek legyenek láthatók
először: a magzatelhajtást végző klinikák honlapjainak címei vagy az eljárást
ellenző csoportok elérhetőségei?
Van Couvering szerint a jelenlegi helyzet tarthatatlan, van ugyanis egy tömegmédium,
amely az elmúlt tíz esztendőben felnőtt anélkül, hogy foglalkozott volna a társadalom
igényeivel. Erről a kérdésről viszont mindenképpen beszélni kell.
Forrás: SG.hu
