Kiss László, a Művelődési Intézet munkatársa, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, a konferencia egyik szervezője elmondta, hogy úgy próbálták meg összeállítani
a meghívott előadók körét, hogy több szempontból mutathassák be a nem hivatásos, amatőr
művészet tartalmát, sajátosságait, helyét a magyar kulturális élet színes palettáján.
A felkért előadók sokszínűsége, előadásaik változatossága a konferencia egészét
gazdag tartalommal, érzelemmel átitatott hitvallással töltötte meg. A szintén több
szakmát, más-más nézőpontot képviselő hallgatóság soraiban általános elismerést
váltott ki a program összeállítása.
Megnyitójában, a programot mindvégig kiválóan levezető, az adott felszólalásokat
összegző Borbáth Erika főigazgató asszony hangsúlyozta, hogy az intézet hagyományaiból, feladatából
adódott az " Art? Használ!" művészeti konferencia megszervezése. Hiszen az országban működő amatőr művészeti mozgalmakról legtöbb
ismerettel rendelkező, ugyanakkor a nem hivatásos művészetet, művészeket a kezdetektől
támogató intézet feladatának tekinti a mozgalom múltjáról, jelenéről, esetleges
jövőbeli kilátásairól az eszmecsere megszervezését.
V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár, a konferencia fővédnöke, előadásában a falu megtartó
erejét, a faluközösségekben rejlő kulturális értékek ápolását, a hagyományok,
az adott közösségre jellemző minták megtartását emelte ki. Hangsúlyozta, hogy
azzal, hogy a falusi gazdaságot támogatják, megtartják a hagyományos, tájakra
jellemző növényfajtákat, építészeti megoldásokat, gazdálkodási szokásokat, egyúttal
táplálják a kulturális hagyományok továbbélését is.
Érdekes és az előadást érzelmileg gazdagító, hitelesítő visszaemlékezésében célzott
amatőr színpadi múltjára, az ott szerzett életre szóló élményeire, illetve arra
hogy ennek köszönheti egészséges önbizalmát: bátran kiáll bármilyen közönség,
hallgatóság elé előadásai megtartására.
Államtitkár úr a délelőtti programokat végigkísérte, Gabnai Katalin, későbbi előadó szerint példát mutatva, hiszen az elmúlt években olyan politikusokkal
találkozott különböző konferenciákon, akik beszédüket követően távoztak a találkozókról.
Schéffer Anna, az Országos Képző- és Iparművészeti Társaság elnöke, az MMIKL Művészeti Tanácsának
társelnöke a hallgatóságnak átnyújtott kiáltványra, hitvallásra hivatkozva kiemelte
a művészeti tevékenység szerepét, a művészet személyiségre gyakorolt pozitív hatását,
az amatőr művészek boldog örömét egy-egy mű megalkotása közben.
Perenyei Mónika, az MTA művészettörténész munkatársa a művészet közösségformáló szerepére helyezte
a hangsúlyt, olyan kortárs hivatásos művészek munkáján keresztül mutatta be a
művészet társadalomformáló erejét, akik aktivizálják közösségeiket, vagy munkáikkal
feltárják egy-egy település sajátos kulturális fejlődését, mint ahogy Dunaújváros
példáján láthatta a közönség.
„Hidasjáték” – gyermekkultúra a társadalmi kohézióért címmel tartott előadást
a sokak által tisztelt és kedvelt kiváló előadó: Trencsényi László egyetemi docens. Személyes példákkal sűrűn átszőtt előadásában rámutatott az
eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező gyermekek egymás iránti érzékenységének,
tisztelettel történő elfogadásának fontosságára, a pedagógia szerepére e nem könnyű
feladat megoldásában. Kritikával illette az oktatás-nevelésben felsejlő változásokat,
melyekben a szegregáció lehetőségét látja.
A délelőtti program zárásaként „Az adrenalin mint közösségképző vegyület” című
előadást hallgathatta meg a közművelődési szakemberekből, pedagógusokból, intézményvezetőkből,
művészekből álló közönség. Gabnai Katalin író, drámapedagógus szuggesztív előadásában, az előző előadóhoz hasonlóan, szintén
személyes példákra alapozva mutatta be a művészi megjelenés, a színpad, a rivaldafény
személyiségre, közösségre gyakorolt pozitív hatását.
A szünetet követően elsőként Dombi Ildikó, a békéscsabai Ibsen Ház vezetője szólt azokról az „építő közösségekről” – amatőr
művészeti csoportokról, akik képesek egy település szellemi, és ebből következően
gazdasági arculatát befolyásolni. Beszélt azokról a kompetenciákról, amelyeket
az alkotó amatőr tevékenység a leghatékonyabban képes fejleszteni európai szinten
a tudásalapú társadalomban. Ezek a személyes önmegvalósításhoz, a társadalmi kohézióhoz,
az aktív állampolgári léthez, a foglalkoztathatósághoz szükséges kulcskompetenciák, melyek
az adott helyzetben megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök ötvözetét alkotják.
Móczár Gábor a KÓTA alelnöke, az Europa Cantat magyarországi szervezetének vezetője előadásában
felvázolta azt a kezdeményezést, amellyel a nemzetközi szervezethez tartozó nemzeti
kormányok figyelmét felhívták a művészetek és a zene társadalmat formáló hatására.
A vilniusi nyilatkozatban megfogalmazták, hogy „a közös éneklés egy oktatási, szociális és művészeti jelenség, amely biztosítja
a kultúrák közötti megértést, a szociális integrációt és mások elfogadását, hozzájárulva
ezzel az állampolgárok testi és lelki egészségéhez és ezen keresztül azon társadalom
jólétéhez, amelyben élnek és dolgoznak.”
Felhívta a figyelmet az Európai Parlament 2009. március 24-i állásfoglalása a
művészeti tanulmányokról az Európai Unióban (2008/2226(INI)), amely szintén alátámasztja a nyilatkozatban foglaltakat, és konkrét lépések
megtételére szólítja fel az Európai Tanácsot, az Európai Bizottságot, valamint
a tagállamok kormányait és parlamentjeit..”Különböző kutatásokra hivatkozva felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a
zenei öröm során az ősi jutalmazási központok aktiválódnak és gátlódnak a félelmi
központok. Minden bizonnyal ennek köszönhető a zene közösségformáló ereje, aminek
nagy szerepe lehetett az ember kialakulása során."
Cseh Béláné, a borsodnádasdi Botcsinálta Komédiások vezetője a nyugdíjasok által működtetett
színjátszókörben szerzett tapasztalatairól tartott élményszerű beszámolót arról
a kohéziós erőről, amit a kör tagjai nyernek egy-egy produkció előkészítésekor,
a drámák színpadra állítása közben.
Tóth Zsuzsa, az intézet munkatársa a színjátszók körében készült országos felmérése tapasztalatairól
szólván kiemelte, hogy mennyivel boldogabbnak, kiegyensúlyozottabbnak, egyszerűen
gazdagabbnak érzik magukat azok, akik részt vesznek az amatőr színjátszás hazai
hálózatában.
Művészetoktatás – termelő erő címmel tartott előadást Ember Csaba karnagy, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke. A rendkívül
jó humorú felszólalásban egészen új húrokat pengetett az előző előadókhoz képest:
nevezetesen a címben jelzett materiális alapállásból kiindulva a művészetoktatás
gazdasági hasznossága kapcsán érzékeltette, hogy mennyivel jobb, rugalmasabb munkaerővé
válik az, aki aktívan foglalkozik a művészettel.
Másik alapvető gondolata az érdekérvényesítő képességről szólt, arról ,hogy a
politikusok, a politika felé rövid, egyszerű üzeneteket kell küldeni, hogy ezekre
felfigyelve mélyülhessenek el az adott kérdés megoldásában. Módszertani ajánlása
hasznos lehet mindenki számára.
Befejezésül „Közösségi és etikus bankolás, egy új tudatosodás kezdete?" meglepő
címmel tartott rendkívül kreatív, sokoldalú megközelítést felmutató előadást Lang András a MagNet Bank képviseletében, aki maga is amatőr zenész. Kitért az emberközpontú-,
léptékű bank megvalósításának hazai lehetőségeire, nemzetközi példáira, valamint
a bankok közösségteremtést támogató gyakorlatára, a kisközösségek oktatásában,
kultúrájában játszott szerepére.
Talán e rövid, és távolról sem teljes beszámoló alapján is érzékelhető, hogy
céljaiban és megvalósításban is egy rendkívül színes, gazdag, sokoldalú konferencián
lehettünk jelen, ahol a már idézett egyik szervező, Kiss László szavait felidézve:
" Megpróbáltuk a konferenciával ráirányítani a döntéshozók, az amatőr művészeti
mozgalmakban aktívan tevékenykedők, a nekik helyet adó intézmények vezetőinek
figyelmét a művészeti tevékenység fontosságára, az amatőr művészet helyére, szerepére
a magyar kulturális életben." A konferenciát végigkisérve megállapíthatjuk, hogy sikerült a célokat elérni,
amihez gratulálunk Borbáth Erika főigazgató asszonynak és "csapatának"!
Varga Ferenc
pedagógiai szakértő
művészetek
.jpg)
