A felmenő rendszerű versenyen három zsűri előtt 680 diák, mintegy 150 produkcióval
szerepelt. A százhúsz felkészítő kolléga, a szülők, kísérők, a több mint száz
iskola jelzi, hogy az országos verseny döntője a hazai ének-zene oktatás egyik
legrangosabb rendezvénye, bemutatója.
A megyékből és a fővárosból a Néprajzi Múzeumba jutott produkciók azonban csak
a legmagasabb felkészültségű, már győztes versenyzők előadásai. Bátran kijelenthetjük,
hogy több ezer szólóénekest, kisegyüttesben, énekegyüttesben részt vevő diákot
mozgat meg évről-évre versenyünk az ország minden táján Kőszegtől Sárospatakig,
Pécstől Esztergomig. Örvendetes, hogy a döntőben a kistelepülésekről érkezők is
nagy számban képviseltették magukat. (Csak példaként: Etyek, Nagyecsed, Gyenesdiás, Szil, Bükk, és folytathatnánk még tovább a sort.)
Az idei találkozón természetességükkel, szépségükkel a nagy létszámú, népviseletbe
öltözött diákok kápráztatták el a közönséget, a múzeumba látogató turistákat.
A három zsűri egyöntetű véleménye szerint a bemutatók magas színvonalúak, példaadóak
voltak. A nap folyamán az ünnepélyes megnyitót követően mindhárom helyszínen körülbelül
ötven-ötven bemutatót hallgathattak meg az érdeklődők. A Néprajzi Múzeum Kommunikációs Főosztályának munkatársa, Rónai Tánya mindent megtett, hogy a versenyzők otthonosan érezzék magukat az egyébként felújítás
alatt álló épületben.
A parlamenti látogatás mintegy kétszáz jelentkező számára jelentett feledhetetlen
élményt. A kézműves foglalkozások, a múzeum állandó és időszaki kiállításai szintén
sok versenyzőt vonzottak. A szervezők eredeti célja, melyet mintegy hat évvel
ezelőtt hirdettek meg - nevezetesen: nem a megszokott versenyre várjuk a résztvevőket, hanem olyan találkozóra, mely
a népi hagyományokat, a hangzó, tárgyi örökséget mutatja be a fiataloknak, kísérőiknek
egyaránt - az idei találkozón is megvalósult.
A megnyitó előadások magas színvonala (a Zeneművészeti Egyetem Népzenei Tanszékének
bemutatói, a Táncművészeti Főiskola előadása, a meghívott sváb hagyományőrző énekegyüttes
produkciója) méltán képviselte a hazai népi kultúra ápolásának fontosságát, egyben
bevezette a későbbi élvezetes bemutatókat. Tóth G. Péter múzeumi főosztályvezető köszöntője megerősítette a szervezőket abban a hitben,
hogy jó helyen, befogadó környezetben zajlik a találkozó. Eredics Gábor szakmai megnyitóját öröm volt hallani-érezni. Megerősítette a jelenlévőkben
a hitet abban, hogy egy nagy közösség tagjaiként a helyes úton járnak azok a pedagógusok,
diákok, akik a népdalkincs ápolását, hagyományaink felidézését örömteli, fontos
értéknek érzik.
A kollégákkal beszélgetve meggyőződhettünk arról a szándékunkról, hogy a produkciókat
végigkövetve, a zsűri értékelését hallgatva a szó legnemesebb értelmében vett
továbbképzésen vettek részt, így a verseny rejtett célját, a kollégák képzését
is eredményesen szolgálta a találkozó - a verseny nagykorúvá vált, a tanulók felkészültsége,
hozzáállása tükrözte az elmúlt években szerzett tapasztalatokat, a színvonal emelkedése
a verseny fejlesztő hatását.
Az OKM által támogatott találkozó nem jöhetett volna létre az Intézet vezetőségének
anyagi hozzájárulása nélkül, hiszen a korábbi minisztériumi eszközök töredékét
nyerték csak el a szervezők, köszönet illeti tehát a megrendezésért a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet döntéshozóit, a megyei, fővárosi versenyszervezőket,
a Néprajzi Múzeum vezetését, valamint azt a szakmai kollektívát – az énektanárok
budapesti munkaközösségét -, akik áldozatos munkája nélkül nem jöhetett volna létre, immár ötödik alkalommal,
e nagyszabású rendezvény.
Külön köszönettel tartozunk Nits Márta és Énekes Katalin kórusvezetőknek nélkülözhetetlen szakmai munkájukért.
Reméljük, hogy a következő évben is meghirdethetjük a „Tiszán innen-Dunán túl”
Országos Népdaléneklési Minősítő Versenyünket.
Varga Ferenc
pedagógiai szakértő
művészetek
.jpg)
.jpg "tisz05")
.jpg "tisz07")
