Viducate-nek hívják azt a nemzetközi szervezetet, melyet az Európai Unió a „videóról
szóló-” vagy „videózáson keresztül való-” oktatás népszerűsítése és – bizonyos
értelemben – tagországok közötti összehangolása céljából hozott létre a 2009-2013-as
időszakra.
Abban, hogy mit értünk médiaoktatás alatt, valamint, hogy ezt hogyan fordítsuk
le saját nyelvünkre, erősen eltérőek a vélemények, ám épp ez a definiálási szándék
ad nagyszerű apropót arra, hogy nemzetközi közegben megvitassuk a tárgy tartalmi,
értékrendbeli vonatkozásait. A Viducate Hálózat fóruma ezzel kezdődött szeptember
18-án Vilniusban, és a II. Médiaműveltség Kongresszus (október 21. Bellaria) is
feladatának tekinti az alapfogalmakról szóló nyilvános vita megrendezését. „What is media literacy and what is media education?” – szögezte a jelenlévőkhöz a kérdést Susanne Krucsay, az Osztrák Oktatási és Kulturális Minisztérium szakértője.
A főként pedagógusokból, iskolaigazgatókból és tantervfejlesztőkből álló litván
közönség a videofilm-gyártást, a kritikus televíziónézés képességét és a digitális
technológiák használatában való jártasságot emelte ki válaszaiban. „ A médiaoktatás
(media education) egy olyan folyamat, melynek során médiaműveltség (media literacy)
szerezhető” mondta S. Krucsay, majd ismertette az húsz éves minisztériumi tapasztalaton és folyamatos nemzetközi
kommunikáción alapuló, saját értelmezését: „A médiaoktatás a média olyan pedagógiai
célú hasznosítása, mely valamennyi médium kritikus-reflexív és kreatív használatát
tanítja. Magában foglalja az összes kommunikációs eszközt és azok kombinációját,
melyet az úgynevezett újmédia tesz lehetővé. Valamennyi típusú szöveg a tárgyát
képezi tekintet nélkül a létrehozás technológiájára, úgy mint a hagyományos értelemben
vett nyelv (írott/beszélt), a rajz, a hang, a technikai álló- és mozgóképek.”
Szintén a megnyitó előadások között szerepelt Robert Ferguson (Londoni Oktatási Intézet) és Alfonso Gutierrez (Valladolidi Egyetem, Segovia). Míg az angol kolléga a kreativitás, a pedagógia
és a gyártás összehangolásáról beszélt filozófikusan (lsd. csatolt prezentáció),
addig a spanyol professzor a digitális írástudásban, az új technológiákkal való
kommunikációban találja a tantárgy lényegét.
Bár Litvánia még nem tart a médiaoktatás kötelező iskolai bevezetésénél, a konferenciát
megnyitó Vaidas Bacys oktatásért és tudományokért felelős miniszter-helyettes és Lina Rimkutė, az Európai Bizottság munkatársának jelenléte azt mutatja, hogy küszöbön egy
komolyabb döntés.
A helyi szervezetek három projektkezdeményt mutattak be, mely hozzájárulhat a
médiaoktatás közoktatási bevezetéséhez.
A Digitális műveltség című program (Digital Literacy Programme) a Litvániai Oktatási és Tudományos Minisztériumhoz tartozó Oktatásfejlesztő
Központ hivatalos programja.
Ez hasonlít leginkább a hazánkban működő mozgóképoktatáshoz, bár Litvániában
még csak 15 iskolában próbálták ki. 9-11-ik évfolyamra fejlesztették ki, két fő
célja 1. toleranciára, egymás tiszteletére nevelés, a demokrácia értékeinek elmélyítése
2. Kreativitás és szociális kompetenciák fejlesztése. Fő különbség a mi tantervünkkel
szemben a rádió és az írott sajtó jelenléte, az online média túlsúlya, alap-marketing
ismeretek bevonása.
A Film az iskolámban (Film at my school) a "Meno avilys" nevű civil szervezet kezdeményezésében beindult országos filmoktatási
program, melyben első alkalommal mintegy 240 litván iskola vett részt. Klasszikus
európai játékfilmek moziban való közös megnézése után tantárgyközi feldolgozás
következett. Több szak-tanár összefogásával járták körbe a diákok az egyébként
kis számú, nagy körültekintéssel kiválasztott filmet. A foglalkozásokhoz az utóbbi
évben már módszertani javaslatokat is kiadott a szervezet.
A Skalvija Film Akadémia (Skalvija Film Academy) egy kis vilniusi művészmozi (Skalvija Cinema Centre) által meghirdetett program.
A mozi értékrendje, stílusa leginkább a mi Cirko Gejzírünkére hasonlít. Az Akadémia
lényege, hogy a mozi holdudvarában lévő diákok és pedagógusok nemcsak filmet néznek
és – elemeznek a moziban, de egy hetes történetmesélő és videókészítő workshopokon
is részt vesznek. 14-18 évesek 1-2 éven át hetente kétszer járnak az „akadémiára”.
A workshopokon készült filmeket a nagyteremben vetítik. Igazi klubhangulat veszi
körül a mozit. Külön említésre méltó, hogy a kedvenc terjesztett filmejeik listáján
Mundruczó Kornél Delta c. alkotása másodikként szerepel.
A magyarországi médiaoktatás eredményeit, a kreatív médiapedagógia módszereit
Kozák Zsuzsanna pedagógiai szakértő (MFPI) mutatta be. Az uniós tagállamok számára rendkívül
tanulságos a magyarországi helyzet: a több iskolában önálló tantárgyként tanított
mozgókép és médiaismeret, az érettségi vizsga, az OKTV és a nagy osztálylétszámmal
is végezhető komplex kreatív gyakorlataink még mindig példaértékűek a legtöbb
ország számára.
A programbemutatók után egy modern táncos performance-t tekintett meg a konferenciaközönség
Vilniusban, mely sajátosan békés atmoszférájával, ízléses építészetével Európa
Kulturális Fővárosa 2009-ben.
A konferencia másnapján tanártovábbképző tréninget tartott közösen Christos Christodoulou (Ciprusi Oktatási Minisztérium) és Ina Alm (Malmői Pedagógiai Intézet) "filmkészítő projektek vezetése kiscsoportban" témában.
A résztvevők háromnegyed része középiskolai etikatanár volt…
Robert Ferguson angol nyelvű Viducate-ismertetőjét a youtube-on is megnézheti.
A fent szereplő előadók – mintegy száz további médiaoktatási szakértővel együtt
- hamarosan levonják az Első és a Második Európai Médiaműveltség Kongresszus közötti négy év tapasztalatait...
(Készült: a European Forum for Video Education 2009 című konferencia alapján. Vilnius, Litvánia 2009. szeptember 18-19. Szervezők: Gintė Žulytė és Milda Laužikaitė, Meno avilys,Vilnius Armin Hottmann, Kulturring in Berlin e.V.)
