Szolgáltatások
programok
2012. május
HKSzCsPSzV
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031
html plain titleonly titleandlead full need dontneed 1000
Hírlevél feliratkozás
partnereink
BudapestPortál
Fővárosi Oktatási Portál
Budapesti Ifjúsági Portál
Én iskolám
FOK
ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
AFIOE logo
Mozgókép és médiaismeret
Betűméret csökkentéseBetűméret növelése
Cikk nyomtatása
2010. 01. 26. kedd
Sillabusz médiaszöveg-elemzési gyakorlathoz
dr. Szíjártó Imre (EKF, Mozgóképkultúra tanszék) írása

"A mozgóképes szövegeknek nincsen általános érvényű elemzési menete. A mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy oktatásának egyik sajátos célja éppen az, hogy valamennyi elénk kerülő filmhez és televíziós műsorhoz érvényes, szakszerű, ugyanakkor a fejlesztőmunkát szolgáló szempontrendszert találjunk."

       A) Kivonat Szíjártó Imre A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának módszertana című kötetéből (Pedellus, Debrecen, 2008), a Vázlat a mozgóképszöveg-elemzés módszertanáról című fejezetből (97-100. oldal).
i) A mozgóképes szövegeknek nincsen általános érvényű elemzési menete. A mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy oktatásának egyik sajátos célja éppen az, hogy valamennyi elénk kerülő filmhez és televíziós műsorhoz érvényes, szakszerű, ugyanakkor a fejlesztőmunkát szolgáló szempontrendszert találjunk.
ii) A kultúra szövegeinek vizsgálatára alakult iskolák bármelyikét is választjuk, az elemzés során alapelvként alkalmazzuk a tanulók aktivitásának szempontját.
iii) A mozgóképelemzésnek a tanóra szerkezetében elfoglalt helyével kapcsolatban két alaptípust különíthetünk el. Deduktív módszerről beszélünk abban az esetben, amelyben az óra vagy az óra egyik didaktikai részlete mozgóképszöveg közös megtekintésével kezdődik. Az induktív módszerrel lefolytatott elemzést más módon kell előkészíteni – az elemzésre ilyenkor a feladatok megoldása és megbeszélése után, azaz az adott didaktikai egység második felében kerül sor.

            B) Egy részletet olvasunk el közösen Arany János Tengeri-hántás (1877) című balladájából. A mű (pontosabban a műben ábrázolt közösségi esemény) egyetlen vonatkozására összpontosítunk: milyen társadalmi szerepe volt a ballada tanúsága szerint a kukoricafosztásnak mint a társadalmi nyilvánosság intézményének?

            C) Egy néhány perces műsorrészletet elemzünk ugyanebből a szempontból. Az elemzés tehát a következő, a médiaműveltséget érintő kérdésekre tér ki: hogyan válik az adott műsor a jó és a rossz, az elfogadható és az elfogadhatatlan, a „nekem való” és az „elutasítom” értékrendszerei körüli vita ürügyévé; miként lehetséges, hogy egy ilyen műsor a legszélsőségesebb véleményeket képes kiváltani. (Ajánlatok a például szolgáló műsorra: izgalmas lehet Fábry Sándor és Tyereskova beszélgetése, a Mónika show egy részlete, Joshi Barath műsorának egy részlete, a Mokka beszélgetése az előbbi műsor egyik jelenetéről, A Mokka egy másik részlete, amelyben egy vendéget kérdeznek állítólagos eltitkolt gyerekéről stb.)  

            D) Végül azt vesszük sorra, hogy egy ilyen elemzés milyen pedagógiai tartalmakkal ruházható fel, azaz miféle nevelési potenciál rejtőzik egy hasonló elemzésben a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy foglalkozásain.

Készült a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben rendezett műhelyfoglalkozáshoz (2009. 11. 19. 15.00-16.20)
dr. Szíjártó Imre  mailto:szimre@ektf.hu
EKF, Mozgóképkultúra Tanszék  http://mozgokepkultura.ektf.hu

Kapcsolódó oldalak
Tehetségháló
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
EU-s MFPI-projektek
MFPI Weszely Galéria
Egész életen át tartó tanulás program - Leonardo da Vinci
Agressziókezelés
Fővárosi szakmacsoportos kerettanterv-tervezetek
achív MFPI honlap