Sárik Zoltán, az Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet igazgatója a rendezvény házigazdájaként köszöntötte a megjelent iskolavezetőket és szakembereket. Kiemelte, hogy a konferenciára minden iskolatípus vezetője meghívást kapott, az előadók a közoktatás, a szakképzés, az ifjúsági és szociális területen várható változásokkal, tervekkel kapcsolatban adnak majd tájékoztatást.

Doba László tanácsadó Csomós Miklós főpolgármester-helyettes képviseletében adott tájékoztatást a Fővárosi Önkormányzat várható döntéseivel kapcsolatban, jelezve, hogy az Oktatási főosztály vezetőjének személyéről még nincs döntés, kinevezése 2011. január 1-jétől várható.
Néhány fontos változást is említett a fővárosi közoktatásra vonatkozóan, aláhúzva, hogy a főváros költségvetése most készül, mely nagyon szigorú lesz és elvonások várhatók, ebben a nehéz helyzetben csak a működési költségeket tudja fedezni az önkormányzat. Várhatóan megszűnik a szakközépiskolákban a két nyelvóra (idegennyelvi projekt), s a 2012/2013. tanévtől a 0. évfolyamok (nyelvi előkészítő évfolyammal induló képzések) is, továbbá a TISZK-eket a továbbiakban egy-egy főigazgató fogja vezetni. Felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy december 16-án az igazgatói szövetség ülésén ad Csomós Miklós főpolgármester-helyettes további tájékoztatást a fővárosi önkormányzat fenntartásában működő intézmények igazgatói számára.
Befejezésül elismerését fejezte ki, hogy a hajdan csupán kétnapos Fővárosi Pedagógiai Napok rendezvénysorozat immár ünnepi hétté bővült, s rendkívül gazdag programmal lepte meg a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet a fővárost.

Dr. Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára bevezetőjében elmondta, hogy a két koncepció (közoktatási törvény és a pedagóguséletpálya-modell) megtalálható a NEFMI honlapján, a mostani előadásban nem szeretné azokat elismételni, hiszen bárki elolvashatja.
Előadásában a napokban nyilvánosságra hozott PISA 2009 vizsgálatról beszélt, kiemelve azt, hogy a látszólag egyszerű adatok mögött kötetnyi információ van, ami további elemzésekre, kutatásokra sarkallja a szakembereket. Egyelőre négy tanulmány jelent meg angol nyelven, további kettő feldolgozás alatt áll.
Utalt az idei eredmények kapcsán arra is Gloviczki Zoltán, hogy igazából kicsiny (bár fontos) változásokról van szó, és az, hogy egy ország hol helyezkedik el a rangsorban, az függ a többi ország teljesítésétől is.
A hazai jobb eredményekből az is kiderül, hogy a gyengébben teljesítők aránya csökkent, s a jók sem estek vissza.

Örömteli információként értékelhető, hogy hazánkban – ellentétben a többi országgal – a 10-15 éves korosztály olvasási kedve növekedett. Nemcsak a sajtótermékeké és az "internetes" olvasásé, hanem a könyvek, sőt a szépirodalom olvasása is. Ennek okát érdemes vizsgálni.
Beszédében kitért arra, hogy a PISA 2009 vizsgálat eredményei szerint az élmezőnyben álló országok közoktatási rendszere fantasztikus, ami szerinte az egységes koncepciójú, nemzetstratégiai gondolkodás eredménye.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy a tárca egységes és színvonalas tanárképzést, célorientált tanártovábbképzést kíván megvalósítani, amire a költségvetésben remélhetőleg lesz forrás. Azt is jelezte, hogy a pedagógusok munkáját is egységesen kell finanszírozni, függetlenül az iskolatípustól, a szaktól, fenntartótól.
Hangsúlyozta, hogy az oktatás pedagógusközpontú, az oktatásirányítás a pedagógusok munkáját tudja szabályozni, velük dolgozik együtt, a szülők és gyermekek érdekében.
Előadása zárásaként a helyettes államtitkár visszatért a most nyilvánosságra hozott két koncepcióra, és felhívta a figyelmet arra, hogy munkatársaival együtt várják a hozzászólásokat (december 30-ig), bíztatta a jelenlévőket, hogy írják le, küldjék el véleményüket a kozoktatas.koncepcio@nefmi.gov.hu illetve az eletpalya@nefmi.gov.hu e-mail címre.

Nyitrai Imre, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a szociális ágazatban eddig nagy „cikcakkok” voltak, egységes törvényi szabályozás, koncepció szükséges. A Nemzeti szociális koncepció kidolgozása közvetlen szakmai konzultációk lefolytatása nyomán készül, ehhez is várják, befogadják a hozzászólásokat.
A jelenlegi szervezeti változások az év végéig lezárulnak. A megújítási menetrend szerint átalakul a gyermekjóléti alapellátás és a családsegítést ellátó rendszer, többek között a Nemzeti Családi és Szociálpolitikai Intézet is.
Kiemelte, hogy a változások végrehajtásában jelszavuk az „egyszerűsítés és életszerűség”.
Előadásában hangsúlyozta a gyermekek tanulásának fontosságát, ami az egyéni és társadalmi sikerek alapja. Utalt arra is, hogy a családi pótlék elvonásának szankciója érdekeket sért, akár iskolákét, fenntartókét is, mert elesnek a normatívától.
A 2011-es tervekről elmondta, hogy az iskolai szociális munka hálózatának kialakítását kezdik meg, melyet 2012-ben terveznek bevezetni.

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgató-helyettese a Nemzeti alaptanterv tervezett változásait foglalta össze előadásában.
Az előadás prezentációja - mely letölthető portálunkról - tartalmaz minden elhangzott fontos információt.

Gubicza Zsanett képzési referens és Szabó Bálint, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési tanácsadója a kamara szakképzésben betöltött szerepéről beszélt, és felvázolták a kamarai elképzelést a szakmai képzésre vonatkozóan (mindkét prezentáció letölthetők).
A „szakképzési paktum” értelmében a szintvizsgák szervezésében, koordinálásában, szakmai versenyek szervezésében és a pályaválasztás segítésében vesz részt többek között a kamara. Növelni szeretnék a gyakorlati óraszámokat, a szakmai vizsgák bürokrációjának visszaszorítását és az OKJ-s rendszer felülvizsgálatát tervezik. Szükségesnek vélik a szakképesítések, szakmai dokumentumok és vizsgakövetelmények felülvizsgálatát, valamint a modulok számát 6-ra maximalizálnák.
Koncepciójuk szerint a civilizációs ismeretek oktatására 700 órát szánnának (21%), a szakmai ismeretekre 2552 órát (79%), ezen belül az elmélet-gyakorlat aránya 30-70%.
Előadásukban kitértek a vizsgarendszer számos problémájára (bonyolult, túlszabályozott, költséges), a korszerűsítés sürgető feladatára és a jogszabályok módosításának fontosságára.
Elmondták, hogy hangsúlyos igénykényként fogalmazódik meg a „kék” Bizonyítvány szakmai értékének, hitelességének megőrzése.

Dr. Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság elnöke előadásának prezentációját rendelkezésünkre bocsátotta, letölthető portálunkról.

***