A konferenciát Germánné Dr. Vastag Györgyi nyitotta meg, és köszöntötte a résztvevőket.
Ezt követően Mikes György igazgató beszélt a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének fontosságáról,
jelentőségéről, nehézségeiről. Néhány érdekes, és kevéssé ismert országos adatot
is a hallgatóság elé tárt. Ezek után bemutatta a Deák Ferenc Középiskolai Kollégium
nevelési rendszerét, működését.
Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság főtitkára, egyben a Bolyai János Fővárosi Gyakorló
Műszaki Szakközépiskola és Kollégium igazgatója a Kollégiumi alapprogram módosítása
kapcsán kiemelte, hogy a feladat nem okoz jelentős változást az intézmények életében.
Főként az iskola és a kollégium együttműködésére kell hangsúlyt kell helyezni,
ebben látja a hatékonynevelési-oktatási tevékenység lényegét.
Pölöskei Gáborné, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság elnöke ismertette
a bizottság funkcióját, alapfeladatait, működését. Plasztikusan vázolta fel a
változó munkaerőpiaci igényeket. Érdekes adatokkal is szolgált, előadásában a
hallgatóság például képet kapott a hiányszakmák országos és regionális változásairól,
valamint a finanszírozási nehézségekről.
Debreczeni Zsuzsanna a Deák Ferenc Középiskolai Kollégium igazgatóhelyettese svédországi szakértői
tanulmányútján szerzett tapasztalatairól számolt be, amelyet a CEDEFOP-on keresztül
a Tempus Közalapítvány szervezett. Képi illusztrációkkal színesített prezentációjában
rendkívül érdekes adatokkal és információkkal szolgált arról, hogyan működnek
Svédországban azok az intézménytípusok, amelyek a sajátos nevelési igényű fiatalok
gondozását, és nevelését, oktatását vállalják fel.
Dr. Köpf Lászlóné az Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola igazgatója előadásában végigvezette
a hallgatóságot a sajátos nevelési igényű középiskolás tanulók képzésének történetén,
különös tekintettel iskolájukra. Bemutatta az Öveges József Gyakorló Középiskola
és Szakiskola felépítését, kiemelt és egyedülállóan felvállalt feladatait a diszlexiás
tanulók oktatásában. Első esélyt ad az érettségi és/vagy a szakma megszerzéséhez.
Hangsúlyozta a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiummal folytatott együttműködés
jelentőségét.
Kerényi Mária igazgató, a Zöld Kakas Líceum igazgatónője iskolájuk és a Deák Ferenc Középiskolai
Kollégium együttműködésének tapasztalatairól és lehetőségeiről beszélt a projekt
alapú képzésben. Ők a második és többedik esélyt nyújtják diákjaiknak. Nem egyedül
tette ezt, bevonta az előadásába egyik diákjukat, aki a saját tapasztalatait,
útkereséseit és eredményeit mutatta be nagyon közvetlenül és szemléletesen.
Szabó Fanni szociálpedagógus és Ránky Dezső kollégiumi pedagógus vezetésével két tanuló
a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumból bemutatta, mi történt a délelőtti workshopon.
Simon Mihály Dávid és Toldi Tamás a kortárssegítés feladatairól, lehetőségeiről
tartott prezentációt, megemlítve a TÖNK (Tanulói Önkormányzat) munkáját. Érződött
a mély átélés, belegondolás a szakképzésben résztvevő tanulók problémáinak számbavételén.
Palánczné Németh Zsuzsanna igazgató, az Újbudai Speciális Szakiskola igazgatónője felvázolta iskolájuk
szakképzési tevékenységét. Elmondta, hogy a Deák Ferenc Középiskolai Kollégium
egyetlen kollégiumként vállalta fel a tanulásban akadályozott középiskolások kollégiumi
elhelyezését, amiért, és a gyógypedagógiai segítségnyújtásért diákjaival együtt
ő is hálás.
Kutasi Tamara szociálpedagógus a Deák Ferenc Középiskolai Kollégium szociálpedagógusa részletesen
bemutatta, miből is áll a szociálpedagógusi munka a kollégiumban. Két nagy feladatkörre
osztotta ezt a tevékenységet, a diákokkal, és a tanárokkal folytatott munkára.
Prezentációja bizonyította a szociálpedagógusi munka létjogosultságát a kollégiumban,
de nem csupán ott, hanem minden közoktatási intézményben.
Balogh Gyula irodavezető az Esélyegyenlőségi Igazgatóság Országos Oktatási Integrációs Hálózat
Educatio Társadalmi és Szolgáltató Nonprofit Kft-t képviselte. Ő a szakképző intézményekben
folyó hátránykompenzációról beszélt, egyben hiányolva az előítélet-mentes oktatást.
Meglátása szerint sürgősen módszertani változtatásokra is szükség van, erőteljesebben
kellene alkalmazni az élménypedagógiai elemeket. A legfontosabb lépés a szemléletváltás
a képzésben, így a szakképzésben is.