A konferenciát Germánné Dr. Vastag Györgyi nyitotta meg, és köszöntötte a résztvevőket.

Ezt követően Mikes György igazgató beszélt a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének fontosságáról, jelentőségéről, nehézségeiről. Néhány érdekes, és kevéssé ismert országos adatot is a hallgatóság elé tárt. Ezek után bemutatta a Deák Ferenc Középiskolai Kollégium nevelési rendszerét, működését.

Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság főtitkára, egyben a Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium igazgatója a Kollégiumi alapprogram módosítása kapcsán kiemelte, hogy a feladat nem okoz jelentős változást az intézmények életében. Főként az iskola és a kollégium együttműködésére kell hangsúlyt kell helyezni, ebben látja a hatékonynevelési-oktatási tevékenység lényegét.

Pölöskei Gáborné, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság elnöke ismertette a bizottság funkcióját, alapfeladatait, működését. Plasztikusan vázolta fel a változó munkaerőpiaci igényeket. Érdekes adatokkal is szolgált, előadásában a hallgatóság például képet kapott a hiányszakmák országos és regionális változásairól, valamint a finanszírozási nehézségekről.

Debreczeni Zsuzsanna a Deák Ferenc Középiskolai Kollégium igazgatóhelyettese svédországi szakértői tanulmányútján szerzett tapasztalatairól számolt be, amelyet a CEDEFOP-on keresztül a Tempus Közalapítvány szervezett. Képi illusztrációkkal színesített prezentációjában rendkívül érdekes adatokkal és információkkal szolgált arról, hogyan működnek Svédországban azok az intézménytípusok, amelyek a sajátos nevelési igényű fiatalok gondozását, és nevelését, oktatását vállalják fel.  

Dr. Köpf Lászlóné az Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola igazgatója előadásában végigvezette a hallgatóságot a sajátos nevelési igényű középiskolás tanulók képzésének történetén, különös tekintettel iskolájukra. Bemutatta az Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola felépítését, kiemelt és egyedülállóan felvállalt feladatait a diszlexiás tanulók oktatásában. Első esélyt ad az érettségi és/vagy a szakma megszerzéséhez. Hangsúlyozta a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiummal folytatott együttműködés jelentőségét.

Kerényi Mária igazgató, a Zöld Kakas Líceum igazgatónője iskolájuk és a Deák Ferenc Középiskolai Kollégium együttműködésének tapasztalatairól és lehetőségeiről beszélt a projekt alapú  képzésben. Ők a második és többedik esélyt nyújtják diákjaiknak.  Nem egyedül tette ezt, bevonta az előadásába egyik diákjukat, aki a saját tapasztalatait, útkereséseit és eredményeit mutatta be nagyon közvetlenül és szemléletesen.

Szabó Fanni szociálpedagógus és Ránky Dezső kollégiumi pedagógus vezetésével  két tanuló a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumból bemutatta, mi történt a délelőtti workshopon. Simon Mihály Dávid és Toldi Tamás a kortárssegítés feladatairól, lehetőségeiről tartott prezentációt, megemlítve a TÖNK (Tanulói Önkormányzat) munkáját. Érződött a mély átélés, belegondolás a szakképzésben résztvevő tanulók problémáinak számbavételén.

Palánczné Németh Zsuzsanna igazgató, az Újbudai Speciális Szakiskola igazgatónője felvázolta iskolájuk szakképzési tevékenységét. Elmondta, hogy a Deák Ferenc Középiskolai Kollégium egyetlen kollégiumként vállalta fel a tanulásban akadályozott középiskolások kollégiumi elhelyezését, amiért, és a gyógypedagógiai segítségnyújtásért diákjaival együtt ő is hálás.

Kutasi Tamara szociálpedagógus a Deák Ferenc Középiskolai Kollégium szociálpedagógusa részletesen bemutatta, miből is áll a szociálpedagógusi munka a kollégiumban. Két nagy feladatkörre osztotta ezt a tevékenységet, a diákokkal, és a tanárokkal folytatott munkára. Prezentációja bizonyította a szociálpedagógusi munka létjogosultságát a kollégiumban, de nem csupán ott, hanem minden közoktatási  intézményben.

Balogh Gyula irodavezető az Esélyegyenlőségi Igazgatóság Országos Oktatási Integrációs Hálózat Educatio Társadalmi és Szolgáltató Nonprofit Kft-t képviselte. Ő a szakképző intézményekben folyó hátránykompenzációról beszélt, egyben hiányolva az előítélet-mentes oktatást. Meglátása szerint sürgősen módszertani változtatásokra is szükség van, erőteljesebben kellene alkalmazni az élménypedagógiai elemeket. A legfontosabb lépés a szemléletváltás a képzésben, így a szakképzésben is.