„Még tíz éve sincs annak, hogy a kereskedelmi szakképzésben bevezették a marketing tantárgyat. Azóta nemcsak a kétszintű érettségi bevezetése, az OKJ 2006-os megújítása jelentett új követelményeket, de a tanítási módszerek is megváltoztak. Nemcsak támogatottá, hanem egyenesen elvárttá vált a kompetenciaalapú oktatás, az élményszerű tanítás.

A középfokú szakképzésben lezajlott, illetve megkezdett folyamatok alapvetően korszerűnek tekinthetők: modularizáció, a kompetenciaalapú képzés biztosítása. A gyakorlati képzésbe viszont nem sikerült a gazdaság szereplőit újra a kívánatos mértékben bevonni.

A magyar kereskedelmi szakképzés egyik problémája az alacsony gyakorlati képzési idő. A gyakorlati képzési idő nagyarányú csökkentése súlyos gondokhoz vezethet, ezt a vállalkozások tapasztalatai is alátámasztják. A kereskedelem igényli a fiatal, szakképzett munkaerőt, a képzés szintje azonban elmarad a gyakorlati igényektől.

Dolgozatom célja kettős: az első részben összegyűjtöttem és rendszereztem azokat a fent említett kötelező szabályokat, amelyek a marketing oktatását szabályozzák és kiinduló pontnak tekinthetőek a szaktanári munka elkezdéséhez. Másrészt arra próbáltam ajánlásokat tenni, hogy az adott témakör feldolgozásánál hogyan lehet a tanítást élményszerűvé tenni; melyek azok a területek az oktatás során, ahol érvényesülhet a tanári autonómia és kreativitás. Ezt dolgozatom végén ismertetem.”

(Végné Faddi Andrea)